2013. december 22., vasárnap

Fejlesztő eszközök: Hinta



Az anyaméhben úszkáló magzat születése után elveszti ezt a gyöngéd védelmet, egyedül kell megküzdenie rengeteg ingerrel, melyek néha túlságosan megterhelőek számára. A természet egy sor primitív reflexszel (akaratlan működések) ruházza fel a kis jövevényt, amelyek szükségesek a túlélés szempontjából.
Azonban a fejlődés előrehaladtával más reflexekre van szükség, így ezek folyamatosan felváltják a primitív reflexeket.
Ha azonban ebben az egyensúlyban zavar támad, akkor ezek a primitív reflexek nem épülnek le, ezek megléte viszont akadályozza a következő reflexek kialakulását, ezáltal akadályozva a fejlődést.
Az első lépés, az egyensúlyozó rendszer kialakulása. A magzat legelső érzékszerve az egyensúlyozórendszer, ez létfontosságú a tartás, a mozgás, térérzékelés, időérzékelés szempontjából.
Az összes inger ami ér bennünket az egyensúlyi rendszeren keresztül jut el a magasabb agyi területek felé.
Az egyensúlyozórendszer fejlődése már az anyaméhben kezdődik, hiszen a magzatvízben úszkálva, lebegve a baba az anya minden mozdulatát érzékeli.
Az egyensúlyozórendszer teljes kifejlődése csak 7-8 éves korban fejeződik be, éppen ezért elengedhetetlen az egyensúlyérzék fejlesztése minden gyermekjátékban is például : körjáték, bukfenc, féllábon való ugrálás, hinta, körhinta.
A hinta fejleszt, szórakoztat és el is ringat, ezért nagyon hatékony fejlesztő eszköz. A hinta a megállás-újralendülés mozzanatát kiválóan stimulálja.
A gravitáció törvénye következtében fellendülés után mindig lefékez, majd újra indul, ezt a mozgássort a hintán ülve megérzi a gyerek és lassan alkalmazni is képes.
Minél több mozgásmegállító funkció alakul ki annál koordináltabb maga a mozgás is, az agy pedig annál fejlettebb tevékenységre képes.
A test teljes koordinációs összehangolódása a biztos egyensúlyozás képességét eredményezi. Ennek következtében alakulnak ki a precízebb izommozgások, azaz a finommotorika.
Ez pedig az írástanulás egyik elengedhetetlen feltétele. Tehát a finommotoros képességet az egyensúlyozó folyamatok előzik meg.

A hinta jótékony hatásai :
- fejleszti az egyensúlyérzéket
- erősíti az izmokat
-segít a testrészek irányításának megtanulásában
-fejleszti a térben való tájékozódást
-fejleszti a mozgáskoordinációt
-segít a mozgások indításának és megállításának megtanulásához
-levezeti a kicsik felesleges energiáját"

 
 
 
Milyen hintát válassz?
 
 
 
A hinta pozitívan hat a gyerekre, így nincs más feladat csak, hogy hintát vegyünk a gyermeknek minél hamarabb. 
De mikor, melyiket és meddig?

Babahinta javaslatok:

 (csak általánosak és mindig vannak egyedi eltérések, ezért pontos fejlesztés érdekében kérje ki gyermekgyógytornász véleményét)

- Azoknak a babáknak, akiknek teljesen rendbe van a mozgásfejlődése, azok válasszák ki árban, korosztályhoz illően, felszerelési lehetőség és egyéni ízlésüknek megfelelően, a vásárolni való hintát.

- Azoknak a babáknak, akik keveset alusznak, feszítenek, hipertonusosak /spasztikusnak mondanak, hátra „hidaznak” stb. ajánlanám a puha anyagból készült bölcső hintát, amibe gombóc formában, szunyókálhatnak vagy szenzoros feladatokat végezhetnek.  Ez a helyzet lazítja a babát és megakadályozza a feszítések nagy részét. Ilyen hinta pl:  Adamo hinta amelyik 0 hónapos kortól ajánlott 15 kg-ig.




-    Azoknak a babáknak, akik sokat alusznak, nehezen emelik a fejüket, puha/ hypotonnak mondanak, „lusta” babáknak stb. ajánlanám a hasalós, fejemelést segítő hintát, amibe könnyebben és hosszabb ideig tudják  emelik a fejüket.  Ez a tartás erősíti a váll, hátizmokat és előkészíti a babát a kúszásra. Ilyen hinta a német gyermek neurológusok által kifejlesztett Wingbo hinta, ami 6 hetes kortól ajánlott a kúszásig.




- Azoknak a babáknak, akik már fél évesek és szenzoros feladatott akarunk végezni velük, ajánlott az ugráló hinta úgy feltéve az ajtófélfára, hogy ne érjen le a baba lába. Azoknak a babáknak, akiknek negatív a talptámaszuk, használhatjuk úgy is, hogy a talpuk leér.
Ilyen hinta a német gyártású STM Storchenmühle hinta, ami 6 hónapos kortól ajánlott 15 kg-ig.





A koraszülötteknek különösen ajánlott a sok hintázás, természetesen korosztálynak és mozgás fejletségnek megfelelően kiválasztva.
A hintákon különböző beállítási lehetőségek vannak a féloldalas babák ( C tartás) számára, amit csak egyénileg lehet beállítani. Vannak hinták, amit bérelni érdemes és vannak hinták, megvenni, akár két fajtát is a széleskörű fejlesztés érdekében.

A hintázás fejlesztő hatása minden típusú hintánál létrejön.
A hinta, csak egy kiegészítő eszköze a gyógytornának, szenzoros terápiának vagy akár a kognitív fejlesztéseknek. Terápiás céllal való használat előtt kérdezzen meg egy szakembert. Csupán hintázás (játék, móka, kacagás) céllal használja egészséggel a gyermekének megtetsző és korosztályban hozzá illő hinta típust.



Innen vásárolhatsz:

 

2013. december 21., szombat

Agyfejlesztés zenével


Mire képes vagy inkább mire lenne képes a zene?

 
„…a zene minden ember vele született képessége…”
 
A Hang és lélek Konferencia meghatározó élményt jelentett számomra – mint akkori résztvevő számára. Az ott elhangzott előadások nagy hatást gyakoroltak rám.  A tudományos kutatásokat és gyakorlati tapasztalatokat felsorakoztató előadásokon újabb szempontok hangoztak el arra vonatkozóan, hogy a zene (zenei nevelés) nélkülözhetetlen a személyiség kiegyensúlyozott fejlődéséhez, hatékonyan képes hozzájárulni az egyén általános tanulási teljesítményének eredményességéhez, és kedvezően befolyásolja a szocializációt.
            A konferencián mint óvópedagógus és mint zenetanár vettem részt. A konferencia alcíme – „Új utak a zene és társadalom kapcsolatában” – számomra arra utalt, hogy az előadók a zenei nevelés aktualitásait kívánják a hallgatóság elé tárni.  Az előadásokban arra kerestem óvó- és zenepedagógusi elképzeléseimet megerősítő tudományosan megalapozott válaszokat, hogy miért érdemes már kora gyermekkortól intenzív zenei nevelésben részesíteni a gyermekeket, és milyen meggyőző érvekkel biztathatom a szülőket és óvópedagógusokat arra, hogy minél többet énekeljenek a gyermekeknek.  



 
            A konferencián többek között Hámori József nemzetközileg is elismert agykutató „Az emberi agy és a zene” (Hang és lélek, Budapest, Magyar Zenei Tanács, 2002. 40-42. l.) címmel tartott előadása is bizonyította számomra, hogy a zene, az éneklés a gyermekek természetes szükséglete, és a zenei nevelést nem az iskolában kell elkezdeni, sőt ott már késő.  Hámori József egyértelmű, tudományos érveket sorakoztatott fel amellett, hogy a zenei nevelésnek nem önmagáért kell (kellene) léteznie a gyermeknevelésben.  Az agy korai zenei fejlesztő hatásokra kialakuló beállítódásai meghatározó funkciót töltenek be a személyiség fejlődésében.  A zenére való fogékonyság kihat az agyi struktúrákra, az agyi beállítódásokra, és ezáltal az egyén sikeresebb lesz más irányú tevékenységeiben is.  Hámori professzor szavaival: „…a muzikalitás (és annak a fiatalkorban megkezdett kifejlesztése) a teljessé válható emberi személyiség integráns része, amely nélkül nemcsak szépségélményektől esik el az ember, hanem sajátos kommunikációs, az emocionális alaprendszerrel is összefüggő, kognitív (megismerő) szférához szorosan tartozó tulajdonság kifejlődésétől (és meglététől) is.”
            Hámori József agykutató, az agyféltekék funkcióit rendszerezve rávilágított arra a tudományosan bizonyított tényre, hogy a muzikalitás jelentős szegmenseit nem a beszédtanulást lehetővé tevő agyfélteke irányítja.  Pszichofizikai vizsgálatok is alátámasztják, hogy a zenei érzékelés elsősorban a jobb agyféltekéhez köthető.  Szemléltetésképp, mielőtt tovább lépnék, álljon itt egy kis táblázat arról, hogy az emberi agy mely agyféltekéje milyen érzékelési funkciókért is felelős:

BAL AGYFÉLTEKE
JOBB AGYFÉLTEKE
  • beszédkészség, nyelvi központ: pl. beszédértés, beszédelemzés
·        zenei képességek nagy része: pl. hangszín, hangmagasság (benne abszolút hallás), harmóniák érzékelése, dallamok közötti differenciálás képessége
  • időérzékelés ® a muzikalitáshoz kapcsolódó ritmusérzék a bal félteke kizárólagos tulajdonsága!
  • térérzékelés, látás
  • a jobb kéz mozgatója (általában ügyesebb a ritmusjelzésnél, pontos, irányzott ütéseknél, függetlenül attól, hogy az illető jobb- vagy balkezes)
  • bal kéz mozgatója
·        logikus gondolkodás
  • absztrakt gondolkodás, kreativitás, új dolgokra való fogékonyság ® zeneértés, éneklő vagy zenei kommunikáció megértése
  • emóciók feldolgozása, érzékenység nonverbális hatásokra ® a zene percepciója, élvezete
  • asszociatív régió ® dallammemorizálás, felidézés képessége

            A két agyféltekét mintegy 200 millió idegrostból álló hálózat köti össze.  Az agy mindkét félteke „be van huzalozva”, ami azt jelenti, hogy a bennük lévő idegsejtek készek bizonyos képességek elsajátítására, de feladatukat beteljesítéséhez aktivizálni kell őket.  Annak ellenére, hogy a két agyfélteke egész más képességek elsajátítására van predesztinálva, mindkettő hasonló szerkezettel bír.  Ahhoz, hogy minél jobban összekapcsolódjon a két agyfélteke, és minél kiegyensúlyozottabb fejlettségi szintet érjenek el, az általuk irányított képességeket arányosan kell fejleszteni.  Mert minél sűrűbb idegrost-hálózat kapcsolja őket össze, annál több szálon érkezik információ egyik féltekéből a másikba és viszont, és annál tökéletesebb személyiség kibontakozására nyílik lehetőség.
            A beszédtanulásért felelős beszédközpont a bal agyféltekében van (lásd fenti táblázat), és mint az köztudott, genetikusan programozott.  Ez azt jelenti, hogy beszédkészséggel minden ember születésétől fogva rendelkezik, és minden ép érzékszervekkel rendelkező gyermeknél az őt körülvevő nyelvi környezet hatására az első néhány év során kifejlődik a beszédképesség.  Azt is tudjuk, hogy ez az időszak kritikus.  Ahol csorbát szenved a beszédfejlődés, beszédfejlesztés (lásd. farkasok által nevelt gyermekek) ott maradandó nyelvi- és beszédhibák vésődnek be. 
            Hámori József az agyféltekék azonos szerkezeti felépítésére hivatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a jobb agyféltekének a nyelvi szintű fejlesztése, azaz a zenei nyelv fejlesztése éppúgy szükséges ahhoz, hogy arányosan fejlődjön mindkét félteke. Mit jelen ez? Minden ember –a beszédkészséghez hasonlatosan– genetikusan programozott érzékenységgel bír a zene, a muzikalitás iránt is.  (Magzatkutatások már zene hatására történő intenzív magzati reakciókról is beszámolnak.)  Ebből következik, hogy minden ép érzékszervvel rendelkező gyermek születése pillanatától – megfelelő zenei környezeti hatásokra – képessé válik a benne meglévő zenei képességek kibontakoztatására.  Nem is kell messzire menni és tudományos utakat bejárni ahhoz, hogy ezt bizonyítsuk.  A néhány hónapos csecsemő még a beszéd tartalmi, szerkezeti elemeinek megértése előtt képes érzelmeket megélni pusztán a beszéd intonációján keresztül, valamint felismeri édesanyja hangját (hangszín, hanglejtés alapján).  Hámori József ezeket a beszédértés, nyelvi önkifejezés előtti jeleket annak tulajdonítja, hogy azon túl, hogy hasonlatosan fejleszthető a két agyfélteke képességrendszere, „az ember jobb féltekéje a fejlődés korai szakaszában valamivel gyorsabban differenciálódik, fejlődik, mint a bal félteke”.  Tehát még mielőtt nyelvi értés szintjére jutna a gyermek, már megérteni képes az őt célzó megnyilvánulásokat, nonverbális jeleket és nem csak, hogy érti, fogékony rájuk, lekötik a figyelmét.
            Mint zenetanár fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy Hámori professzor előadásán párhuzamot vont a beszéd- és zenei fejlesztés között a kritikus periódus tekintetében is.  Ahol tehát az élet első éveiben hiányzik vagy csorbát szenved a zenei fejlesztés, hasonlóan a beszédfejlődéshez, kiküszöbölhetetlen hibák rögzülnek.  Később már nem betölthető űr tátong majd a zenei fogékonyság, a zeneértés, a zenei megnyilvánulások helyén, továbbá nem alakul ki az igény a gyermekben a szabad zenei önkibontakoztatásra, a zenehallgatásra stb..
„Mai ismereteink szerint mindenesetre kimondható, hogy az alapvető muzikalitás – még ha a zenei ízlés különbözhet is – éppúgy mint a beszéd, minden ember vele született képessége.”  Az emberi személyiség tehát a jobb agyféltekéjének segítségével nemcsak beszéd-nyelvi szinten képes magát kifejezni, hanem mintegy univerzálisabb nyelvi szinten, zenei-énekes megnyilvánulásain keresztül kreatív formában is.  Általa közvetíteni képes környezete felé érzelmeit, megnyílni másoknak, egyszersmind befogadóvá válni őt ért hatásokkal szemben.
            Gondoljunk bele, milyen óriási lehetőségek állnak az előtt a gyermek előtt, akinek az idegi „huzalozódás” szakaszában (kb. nyolcadik életévig) intenzíven serkentették mindkét agyféltekéjét, és magas fokon művelni képes mindkét nyelvet, azaz nyitott számára mindkét agyfélteke általi kommunikációs csatorna.  Hogy mi a konklúzió ebből egy óvópedagógus számára?  Hámori professzor szavaival:  „Mindebből logikusan következik, hogy az ének-zene, a muzikalitás éppolyan alapvető eleme a teljesebb emberi személyiség kialakulásának(…), mint általában is az emberi beszéd.  A jobb félteke kommunikációja, nyelve a muzsika, amelynek a születéskor kapott adottságokra alapozó kifejlesztése éppolyan fontos (lenne), mint a verbális, illetve más – matematikai etc. – képességek (jó-rossz) kialakítása.”

Babajelek



Új hóbort vagy hasznos segítség? Aki használja, esküszik rá, hogy a babajelbeszéd megkönnyítette a dolgát. És tudjuk: apró gyerekek mellett minden segítség számít!




Ordít. Bevetjük az összes trükköt, bohóckodunk, tejjel kínáljuk, lerakjuk, felvesszük, de a mi kis drágánk úgy fújja, hogy a szomszéd is átkopog. De jó is lenne, ha valahogy beleláthatnánk abba a bájos kis buksiba, ha valahogy "el tudná mondani" nekünk a gyerek, hogy mi a baja. A szakemberek szerint a babajelbeszéd segítségével egy még nem beszélő apróság is világosan az értésünkre tudja adni vágyait, gondjait, gondolatait.

A babajelbeszéd lehetővé teszi, hogy hatékonyan kommunikáljunk a babákkal, jóval azelőtt, hogy megtanulnának beszélni - magyarázza Zentai Katalin tanfolyamvezető. - A babák okosabbak, mint gondolnánk, sok mindent szeretnének elmondani nekünk, csak még nincs meg az a képességük, hogy irányítsák a száj és a nyelv mozgását, ami a beszédhez szükséges. Kézmozdulataikat azonban már egészen korán tudják tudatosan irányítani, ez szükséges a jeleléshez. A babajelbeszéd egyáltalán nem idegen a babáktól, mert a csecsemők és a tipegők természetes gesztikulálási hajlamára épít.

Azt minden anyuka látja, tapasztalja, hogy a babák maguktól is kitalálnak, használnak néhány jelet. A babajelbeszéd lényege, hogy ehhez a néhány jelhez megtaníthatunk húszat-harmincat vagy akár százat is. Így nem kell többé azt találgatnunk, hogy miért sír a kicsi, mert egyszerűen "lejeleli" nekünk igényeit, szükségleteit, gondolatait. 


Figyeld a kezem!
A jelelés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy amikor gyerekünkhöz beszélünk, a kulcsfontosságú szavakat jelekkel is kísérjük, így a kicsi a hallási ingerhez, vagyis a szóhoz vizuális (látási) és mozgásos élményt is köt. Az agyban ezáltal sokkal kiterjedtebb hálózat alakul ki a nyelvi ingerek feldolgozására. A babajelbeszéd használatának számtalan előnye van még: amellett, hogy a baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz, gyorsítja a térbeli gondolkodás fejlődését, növeli a kreatív gondolkodást, csökkenti a váratlan érzelmi kitöréseket.  


Mikor kezdjük?
A babajelelést hat-kilenc hónapos korban célszerű elkezdeni, így mire egyéves lesz a kicsi, akár harminc-negyven jelet is használhat, és megjelenhetnek a jelkombinációk is. De vannak anyukák, akik két-két és fél éves gyerekükkel mennek el a tanfolyamra, mert még nem beszél, végül a babajelbeszéd segíti át őket a nehézségeken. Egyes családokban a nagyobb testvér tanítja a kicsit a jelekre. Elképzelheted, milyen fantasztikus élmény és jó móka ez az egész családnak!


Korán megértettük egymást
A babajelekről barátnőm mesélt, ő adta kölcsön a Babajelek című könyvet - meséli dr. László Renáta orvos, a hároméves Bálint és a kilenc hónapos Benedek édesanyja. - Korábban nem hallottam arról, hogy egy babával már azelőtt lehetne kommunikálni, mielőtt beszélni tudna. Igazán az győzött meg, hogy tulajdonképpen minden baba használ jeleket, például amikor pápát int, igent vagy nemet mutat a fejével. Miért ne lehetne akkor több jelre megtanítani?

Bálint kilenc-tíz hónapos volt, amikor elkezdtük a jelmutogatást. Először néhány állat jelét tanítottuk, az első, amit ő is utánzott, a hal volt, ez nálunk gyakran előfordult, mert halas kép van a szobája falán. A különböző állatok, vagy például a szirénázó autó jelének megtanulása azért volt jó, mert így interaktívabbá vált a sétánk. Ha meglátott valamit, akkor mutatta a megfelelő jelet, és én tudtam, hogy kutyának, madárnak vagy éppen egy autónak örült meg.

A jelek többsége a könyvből könnyen megtanulható, de voltak Bálint által átalakított jelek és olyanok is, amiket mi találtunk ki. Összesen harminckilenc jelet használtunk, ezek többsége a különböző állatok, használati tárgyak (fogkefe, fésű, sapka, cipő) jele volt. De igazán hasznos az volt, amikor absztrakt jeleket is elsajátított, mint a fáj, enni, inni, hideg, meleg, (kérek) még, elég, segíts. Nem egyszer okozott vidám perceket, amikor az eleinte kétkedő nagyszülők is boldogan mutogattak az unokájuknak. Másfél éves korától már a beszéd mellett használta a jeleket.

Minden embernek elemi igénye, hogy kifejezze magát, és megértsék, nincs ez másképp egy pici babánál sem. A testvérénél is mindenképp használni fogjuk, sőt, nagyon kíváncsi vagyok, hogy igaz-e, amit a könyvben leírtak: az egyik legjobb tanító a nagyobb testvér.


A nagypapának is lett jele!
Mi azért vágtunk bele, mert én is és a férjem is viszonylag későn, hároméves korunk körül kezdtünk el beszélni - magyaráz Fésüs-Tolmácsi Petra (29) ipari termék- és formatervező mérnök, Zalán (3) és Janka (10 hónapos) édesanyja. - Úgy gondoltuk, hogyha ez esetleg Zalánnal is így lenne, biztos nagy hasznát vennénk ennek az alternatív kommunikációs technikának. Így is lett. Nagyjából kilenc-tíz hónapos volt, amikor elkezdtem neki három-négy jelet mutatni. Több hetet kellett várni arra, hogy először visszajeleljen. Kétéves is elmúlt, mire rohamosan fejlődni kezdett a beszéde, de még sokáig használt jó pár jelet is. Volt olyan, hogy szopizás közben mondókáztam neki, és mivel a cicit nem akarta elengedni, újra a kezével mutatta a "még" jelét.

Az első jel, amit használt, a béka jele volt (kinyújtott nyelv), valamiért ez tetszett meg neki, és ezt rögtön utánam csinálta. Innentől kezdve a hangutánzó szavak mellett rohamosan bővült a jelszótára is. Végeredményben közel nyolcvan jelet tanult meg, bár természetesen egy-egy jelet több dologra is használt. A leghasznosabb jelek persze az éhes, szomjas, cici, még, elég, meleg, álmos és a kérek jelek voltak talán, de a hétköznapokban mindegyiknek hasznát vettük. Alig több mint egyévesen az állatkertben rengeteg állatot felismert, és mutatta a jelüket.

Zalán sok jelet alakított át, vagy alkotott sajátot. Így lettek a személyes élményekből jelek. Például amikor már tudta mutatni, hogy "én", magára mutogatva, a nagyapja elkezdte ököllel verni a mellét, hogy én vagyok a nagypapi, és te vagy Zalán. Ezt addig-addig mutatta neki, hogy a nagypapi jele a mellveregetés lett. A családtagok, ismerősök is gyorsan kértek egy-egy jelet, ezeket elég nehéz volt kitalálni, de Zalán sokszor segített ebben is, például a nagynénjét az állában levő piercinggel azonosította.

A mi esetünkben mindez különösen hasznosnak bizonyult, mivel Zalán hozzánk hasonlóan későn kezdett beszélni, de mindenképpen játéknak fogtuk fel, és rengeteg vidám percet kaptunk tőle mi is és az egész családunk.


Bővebben:

Babajelek
Hogyan beszélj a gyermekeddel, mielőtt még beszélni tudna



Egy szülő számára az első pár év során az egyik legnagyobb öröm, amikor gyermeke elkezd beszélni, és végre el tudja mondani, hogy mi érdekli, mit szeretne vagy - ha beteg - mije fáj. Ez a könyv a hazánkban forradalmian újnak számító módszert - a babajeleket - mutatja be, melynek használatával jóval hamarabb el tudunk kezdeni beszélni a babákkal, minthogy az első igazi szavak megérkeznének. Minden baba képes arra, hogy egyszerűen megformálható kézjelek segítségével kommunikáljon, hogy megértse ezeket a jeleket, és - ami sok családban könnyebbé, vidámabbá és örömtelivé teszi majd a mindennapokat - használja is őket. Igen, a babajelek segítségével a gyerekek már egészen kicsi koruktól fogva el tudnak mondani szinte mindent, ami őket érdekli, vagy amire szükségük van. Éhes vagy szomjas, rosszul érzi magát mert tele a pelus, látott egy hatalmas kutyát, és szeretné mégegyszer megnézni - ez csak néhány példa abból, hogy milyen hihetetlenül változatos és sokszínű módon lehet a babajeleket használni. A babajeleket több évtizede használják az Egyesült Államokban, ahol nagy népszerűségnek örvend. Ez nem meglepő, hiszen jelentősen segíti a kommunikációt, fejleszti a nyelvérzéket, és erősíti a szülő és a gyermek kapcsolatát. Mert a kommunikáció nem akkor kezdődik, amikor a gyerek beszélni kezd... 



2013. december 20., péntek

Bazális stimuláció




A bazális stimulációt 1975-1982 között Andreas Fröhlich és Ursula Haupt dolgozta ki, halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek számára. A koncepció célja az érzékelés-észlelés aktivizálása, a szenzomotoros funkciók minél szélesebb körű megélése, fejlesztése. A megszerzett tapasztalatok, információk segítik a környezet megismerését, megkönnyítik az alkalmazkodást, lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy a mindennapok tevékenységeiben az összegyűjtött információk segítségével aktívan részt vegyenek, önálló döntéseket hozzanak. A fejlesztés a gyermek saját világából indul, a számára érdekes élethelyzeteket használja, és nagy súllyal van jelen a mindennapi szituációkban.
A bazális stimuláció során a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek meglévőképességeiből indulunk ki, arra építünk, nem pedig a hiányzó képességeket kívánjuk pótolni. A koncepció alapját a segítőszemély és a gyermekek, fiatalok közötti gyengéd, szeretetteljes kapcsolat biztosítja. A biztonságérzetet adó testi kapcsolat,a folyamatos odafigyelés, a beszéd, a legapróbb aktivitásra adott pozitív reakció teszi lehetővé, hogy a folyamat középpontjában a gyermek álljon.
Nagyon lényeges, hogy a bazális stimuláció során a gyermek aktívan részt vegyen a tevékenységben, de ha nincsen előzetes tapasztalata, akkor ez nehezen megvalósítható. A bazális stimuláció az anyaméhben szerzett tapasztalatokhoz nyúl vissza, azokra épít. Az anyaméhben való mozgás, a különbözőhullámok, rezgések, szívverések észlelése a test  helyzet- és helyváltoztatása a magzat számára szomatikus, vibratorikus és vesztibuláris tapasztalást nyújt. Ezek a tapasztalatok később továbbfejlődnek, differenciálódnak. A hullámok, rezgések megtapasztalásából, a vibratorikus észlelésből például a hallás fejlődik ki, míg a szomatikus tapasztalatokból az orális, taktilis érzékelés.
A bazális stimuláció feladata a különböző anyagok, eszközök segítségével testi ingerek biztosítása, a bőr, a látás, a hallás, az egyensúly, az íz, az illatok érzékelése terén. 




A szomatikus stimulációsorán azok az ingerek a legcélravezetőbbek, amelyeket közvetlen testi kontaktusban biztosítunk a gyermekek számára. A gondozási szituációkban, az ölbeli alkalmával kialakuló meghitt kapcsolat az izom-spazmus oldódásához, hangulati változáshoz vezet. A legsúlyosabban sérült gyermekek esetében a testi ingerekkel tudjuk a legintenzívebb reakciót kiváltani. A pezsgőfürdő, a terápiás-fürdő, a masszírozás, a testfelület különböző anyagokkal történőingerlése a gyermekek bevonásával, aktív részvételével történik, és az esetek nagy többségében pozitív reakciót vált ki. A vesztibuláris ingerek segítségével újabb tájékozódási pontokat sajátít el testével kapcsolatban. Érzékelhetővé válik a mozgások iránya, ereje. A hintáztatás, a ringatás szinte minden esetben örömérzést vált ki akár ölben, akár valamilyen eszközzel történik. Megfigyelhető, hogy a vesztibuláris ingerek hatására megszűnnek a sztereotip mozgások. A gyermekek körében legkedveltebb a gimnasztikai labda és a zselé labda. Használatuk alkalmával a fokozott izomtónus csökken, különbözőmozgások válthatók ki (pl.: fej emelése, támaszreakció, stb.).
A vibratorikus érzékelés már a méhen belül reakciót vált ki a gyermekből. Az anya és a környezet hangjai rezgések formájában jutnak el a magzathoz. A közvetlen testi kapcsolatban a test rezgéseit érzékeli, amit a beszédhang okoz, de ugyanakkor a légzés ritmusa és a szívverés is érzékelhető. A vibratorikus stimuláció ily módon az együttlét erőteljes érzésétközvetíti. Megtanulja, hogy a beszédbeli odafordulás, egy személyes köz a hang a szülő, nevelőrésze. A dúdolt dallamokra a gyermekek intenzívebb reakciót adtak. A legtöbb gyermeknek van kedvenc dallama, amit felismer, mosolyog. A rezgések érzékelése szorosan kapcsolódik a hangok érzékeléséhez. Az akusztikus ingerekkel lehetőséget biztosítunk annak megtapasztaltatására, hogy a hangok, zajok információt hordoznak, jelentésük van. Megpróbálja a zajokat elhelyezni a térben, rájön, hogy a hangoknak forrása van, és őmaga is képes zajokat előállítani. Amikor erre rájön, kialakul egy új kommunikációs lehetőség a gyermek és környezete között.
A taktilis-haptikus ingerléstapintásos tapasztalatokat nyújt a tárgyak tulajdonságairól. A kezet képessé kell tenni az érzékelésre, ennek érdekében ki kell alakítani a nyúlás, fogás, elengedés képességét. A cél érdekében szinte minden, a környezetünkben fellelhetőtárgy használható. Különösen nagy hangsúlyt helyezhetünk azokra a tárgyakra, amelyekkel a gyermek a mindennapok során gyakran találkozik. Igyekezzünk a tárgyak használatába is bevonni a gyermekeket.
A vizuális ingerekkel a fény-árnyék, formák, színek, alakok felé irányítjuk a gyermekek figyelmét. A különbözőszínes fények, hangulatos lámpák, különösen, ha azokhoz zene és finom illat is társul, komplex inger-együttest nyújtanak a gyermek számára, s egyben meghitt, nyugodt hangulatot teremtenek.  
A bazális stimuláció fontos területét képezik az illatok és az ízek. Az íz és illatingerek kiegészítik egymást. A legtöbb esetben határozott mimikával jelzik nem-tetszésüket, fokozott nyálelválasztással, szopómozgással reagálnak a számukra kedves ízekre, illatokra. A közös süteménysütések jó alkalmat biztosítanak e terület aktivizálására. Az illatok és ízek kiemelkedő szerepet kapnak étkezés közben. Célja a száj körüli terület túlérzékenységének leépítése, az evés élménnyé tétele, új ízek megismertetése. A bazális stimuláció fent említett területei nem választhatóak el egymástól, átszövik egymást. Legnagyobb súllyal a mindennapos tevékenységek szituációiban vannak jelen.

2013. december 18., szerda

Tomatis terápia




A tréning minden esetben a probléma megbeszélésével, többféle teszt elvégzésével, állapotfelméréssel kezdődik. Ez szolgál a munkánk alapjául, mely mindig egyénre szabott, ezért a tréningek hossza, lefolyása között különbözőség van.

A tréninget egy speciális berendezéssel az „elektromos füllel” végezzük, mely egyszerre több irányból és több formában stimulálja a központi idegrendszert egy speciális fejhallgatón, illetve a testre (általában gerincre) tett „vibrátoron” keresztül. A hanghullámokat a készülék egyénre szabottan alakítja át: bizonyos magas, vagy alacsony hangokat kiszűri, míg az éppen kívánatos hangokat felerősítve küldi tovább a tréning résztvevőjéhez. A hangok származhatnak emberi beszédből, énekkari énekből vagy zenekari muzsikából.

Munkánk elején a tréningen résztvevő általában passzív, majd a második részben ő is aktívan bekapcsolódik: hangosan felolvas, hallott szöveget ismétel, énekel.

Gyerekek esetében tapasztalataink szerint nagyon hatékony, ha a szülő is részt vesz a „zenehallgatásban” (a tréning elején az anya, majd a végén az apa). A sokszor fáradt, hajszolt szülők kipihenhetik magukat, relaxálhatnak, feltöltődhetnek, néhány órát kapnak, ami csak az övék. Így könnyebben, türelmesebben bírják a hétköznapi hajszát, kiegyensúlyozottabbak gyerekeikkel. A szülők külön szobában foglalhatnak helyet, míg a gyerekek egy másik helyiségben egymással vagy szakemberrel játszanak.

A résztvevők a zene hallgatása közben mozoghatnak, hintázhatnak, tekerhetik a szobabiciklit, kártyázhatnak, vagy társasjátékot játszhatnak, illetve olyan tevékenységeket végezhetnek, amelyek megmozgatják a kreativitást: rajz, festés, puzzle kirakása, kézimunka, de lehet közben aludni is. Továbbá a probléma jellegétől függően kiegészítheti a tréninget egyénre szabott mozgásfejlesztés is.

Tréningünkkel összességében a fület, a központi idegrendszert, az agyat eddzük, azaz tanítjuk. A célirányosan végzett „edzés”, stimuláció hatására az agyban a gyengébb képességek megerősödnek. Így a későbbiekben majd bármikor használható készség alakul ki, mely egyúttal egy harmonikusabb személyiséget is eredményez.

Gyakran ismételt kérdések:
  • Miért kell a Tomatis tréninget naponta alkalmazni?

2013. december 16., hétfő

Alapozó Terápia



Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer "belökve" az agy fejlődésbeli lehetőségét és a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.
Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. A terápia során a mozgásalapot kiegészítjük fejlesztő pedagógiai módszerekkel (idő, tér, emlékezet, hallás- és beszédészlelés-fejlesztés, stb.) ezzel tesszük teljessé.

 Honnan származik az Alapozó Terápia?

Az 1960-as években az Amerikai Egyesült államokban Carl Henry Delacató és Glenn Doman a Philadelfiai Rehabilitációs Központ munkatársai valamint Temple Fay idegsebész kidolgozott egy mozgásterápiát gyermekek beszéd és olvasás problémáinak kezelésére. Dr. Marton Dévényi Éva munkatársaival – melynek tagjai oligofrénpedagógusok, logopédusok, szomatopedagógusok, pszichopedagógusok, konduktorok, testnevelők, gyógytestnevelők – folyamatosan új területeket vonnak be a fejlesztésbe, illetve új gyakorlatokat dolgoznak ki. Jelenleg 26 - féle  részterület tartozik a terápiába. Az ország területén sok helyen fellelhetők terapeutáik.

http://www.alapozoterapiak.hu/kapcsolat.html

Kinek segít az Alapozó Terápia?

Elsősorban megkésett beszéd és mozgásfejlődésű, kialakulatlan dominanciájú óvodásoknak, őket szoktuk diszlexia veszélyeztetetteknek nevezni. Diszlexiás, diszgráfiás iskolásoknak. Figyelemzavaros, hyper- vagy hypoaktív gyerekeknek. Hatásos még: afázia, autizmus bizonyos eseteiben; tanulásban akadályozott, magatartás zavaros gyerekeknél, beszédindításkor.

Hogyan hat a terápia?

A gyermek első tapasztalatait mozgással szerzi, mindent kipróbál,tevékenykedik. Később gondolkodása elvontabbá válik, ekkor már képes „fejben” elvégezni bizonyos tevékenységeket. Elsajátítja a beszédet és értelmet nyernek olyan szimbólumok mint a betűk és a számok, vagyis megtanul írni, olvasni. Ha a mozgásfejlődése valamilyen okból nem teljes, pl. kimaradt a kúszás, mászás időszaka, akkor a gyermek mozgása nem lesz olyan harmonikus mint kortársaié. Ezzel együtt a magasabb rendű gondolkodási funkciók is sérülhetnek. Az Alapozó Terápia a csecsemőreflexek leépítésével és a mozgáskoordináció fejlesztésével be-,illetve újraindítja az idegrendszer fejlődését. Lehetővé teszi a gyermek számára, hogy újrajárja a fejlődés már elhagyott lépcsőfokait, pótolva a hiányokat. Végigvezeti a gyermeket az emberre általánosan jellemző fejlődési úton: Fejemelés, fejfordítás, hason homorítás,  úszásmozdulat, gurulás , kúszás, mászás, felülés, járás, szökdelés és a dominancia megválasztása (a jobb vagy a baloldali kéz, szem, láb előnyben részesítése.) A terápia hatékonyságának jele a terápiás regresszió, ekkor a gyerek egy az életkoránál alacsonyabb fejlődési fokra lép vissza. Az egyre bonyolultabb mozgások megtanulásával, begyakorlásával aztán elindul a fent leírt emberi mozgásfejlődési úton, elhagyva a regressziós tüneteket, kiküszöbölve fejlődése gátjait.

Mely területeken várható változás?

Javul a gyermek mozgáskoordinációja, figyelme, koncentrációs készsége. Bátrabb, ügyesebb lesz. Ettől javul önértékelése, alkalmazkodó képessége. Könnyebb lesz a logopédiai fejlesztés,  írás, olvasás elsajátítása. Természetesen más területeken is jelentkezik változás, mint pl.: az emlékezet, a számolási készség, a játék.

Ez a terápia hatásos (5-16 éves korig):
  1. Megkésett vagy/és hibás, akadályozott beszédfejlődésnél (diszfáziák)
    Kiejtési hibával, pöszeséggel küzdő gyermekeknél.
  2. Diszlexiánál, alaki diszgráfiánál= olvasás és/vagy írásgyengeségnél.
  3. Azoknál az organikus eredetű túlmozgásos ( hypermotil)- figyelemzavaros gyermekeknél, akiknél a szülés körül oxigénhiányos károsodás keletkezett.
  4. Fejlődésben, érésben elmaradt óvodásoknál.
  5. Enyhe fokú értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknél
  6. Minden olyan gyermeknél, aki mozgásügyetlenségben szenved bármilyen okból.

Kinesio tape módszer



A Kinesio tape módszer alapötletét a japán Kenzo Kase dolgozta ki a hetvenes években. Kórházi tapasztalataiból felismerte, hogy sok fájdalom az izmokat és az ízületeket körülvevő szövetek működési zavaraiból és ezen zavarok összjátékából ered. Ízületi problémákat gyakran az ízület körül kialakult izomdysbalance váltja ki, melyet az ellenoldali izomelasztikusság és izomerő különbség idéz elő (agonista és antagonista). Gyors izomtúlfeszítések rendszerint természetes védő kontrakciós reflexhez vezetnek. Ennek eredménye a sérülések (pl. ízületi duzzanatok is azért jön létre, hogy ezt a reflexet gyengítse).



E felismerés tudatában fejlesztette ki Kenzo Kase a kinesio tape módszer alapelveit, hogy a test öngyógyító mechanizmusát támogassa a zavart területeken. A cél az volt, hogy a zavart szervezetben keletkező folyamatokat receptor ingerekkel segítse, és így elősegítse az öngyógyítást.
A hetvenes évek közepe óta zajlik a kinesio tape bevonása az élsportba és az általános orvostudomány és fizioterápia számos területére. Világbajnokságokon, olimpiai játékokon, különféle sportágak versenyein, legyen az röplabda, biatlon, futball vagy torna, az eredményes kezelési mód egyre biztosabb alkotórészévé vált a megelőzésnek és a rehabilitációnak.
Természetesen léteznek rehabilitációs koncepciók is, pl.: mellrák operáció esetére is kidolgozták és nagy sikerrel vezették be a kórházakban és rehabilitációs központokban.
A kinezio tape ma széleskörű alkalmazási spektrummal áll rendelkezésére az orvosoknak, fizioterapeutáknak, masszőröknek, orvosi diploma nélkül gyógyító személyeknek, az izomfelhelyezéstől a meridiánfelhelyezésig.

Csodás javulást hoztak a tapaszok
A Kinesio taping funkciói és hatásai

Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres-terápia)



Anna Jean Ayres kaliforniai agykutató és pszichológus 1972- ben jelentette meg ezt a módszert. Ayres a tanulási zavarok kezelésére dolgozta ki ezt a terápiát, de jól használjuk a legkülönbözőbb gyermekkori fejlődési problémákban ( figyelemzavar, hiperaktivitás, mozgásos fejlődési zavar, értelmi zavarok, kötődési zavarok, mutiznus= nem beszélő gyermekek, autizmus) is.
A terápia elméleti hátterét az adja, hogy az idegrendszer érettsége, integratív funkciói az egyensúlyi és más érzékszervi ingerek adásával növelhető. A változatos érzékszervi és egyensúlyi ingerek adásával normalizálódik az egyensúlyi rendszer, leépülnek a primitív reflexek, a szemmozgások megfelelővé válnak, a test két oldalának integrációja jobban szerveződik, az idegrendszer integritása fokozódik. Tehát a gyermek idegrendszere képes lesz a különböző érzékszerveiből érkező információk összehangolására, ezáltal képes lesz megfelelően alkalmazkodni a külvilághoz is.
A szenzoros integrációs terápia játékosan fejleszti a gyermeket, ilyen módon segíti elő az idegrendszer megfelelő érését. A gyermek élvezi a foglalkozásokat, nem is veszi észre, hogy itt fejlesztésről van szó. „Síkit” örömében.


Hogy is zajlik egy ilyen óra? 
A terem leginkább egy játszótérhez hasonlít. Labdák, hinták, trambulin, labdafürdő, sünilabda… igazi gyerekparadicsom. Egyensúlyi ingereken, tapintásos, mélyérzékelési ingereken keresztül fejlesztjük az idegrendszert a gyermek visszajelzéseinek megfelelően. A terápia elősegíti az izomtónus beszabályozását is. A terápiás játék erősíti különösen a nyaki és hátizomzatot. Mindez játékosan, hogy a gyermek nem kínzásnak éli meg a helyzetet, hanem élvezetes időtöltésnek. Itt ő van a középpontban, nemcsak az izmai, problémái, hanem ő komplexen a teljes kis személyiségével. A terapeuta csak rá figyel, neki szenteli az idejét.
Létfontosságú ez a fejlesztés más olyan terápiák után, illetve mellett is, amik a gyermek számára fájdalmasak, vagy kellemetlenek.
A koraszülött gyermek fokozott figyelmet és gondoskodást igényel. Jelentkezz, segítünk.Mihez fontos az idegrendszer megfelelő fejlettsége?
Szinte mindenhez. A megfelelő mozgáshoz, hogy ne legyen ügyetlen, ne bukdácsoljon, az ugráláshoz, egyensúlyozáshoz, a kézügyességhez, finommozgásokhoz, vagyis később az íráshoz, manuális tevékenységekhez, de a koncentrációhoz, figyelemhez, vagyis a tanuláshoz is létfontosságú, hogy csak néhányat soroljak fel. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy milyen érzés kétbalkezesként, vagy ügyetlen, esetlen mozgásúként élni. A rengeteg kudarcélmény, ami az ilyen gyerekeket éri, elkeseríti őket, és a személyiségfejlődésükre is negatívan hat ki, vagyis visszahúzódóvá, vagy éppen elkeseredetten dühössé válhatnak.

Hány éves korban ajánlott ez a terápia?
 Mivel az agy kisgyermekkorban rendkívül jól alkalmazkodik, és így jól fejleszthető, így fontos kihasználni ezt az időszakot. Vagyis, amint stabilizálódott a Kicsi állapota, el lehet kezdeni. Ahhoz, hogy a gyermek örömmel, iskolaéretten menjen iskolába, addigra behozza esetleges lemaradásait, célszerű lenne legkésőbb óvodáskorban megkezdeni a fejlesztést. De később sincs veszve semmi…







Jean Ayes szenzoros integrációs terápiájának néhány alapelve
A játék, a fantázia szerepe a szenzoros integrációs terápiákban

Pfaffenrot manuális terápia (Szinergetikus Reflexterápia)



A Pfaffenrot-féle manuális terápia, más néven szinergetikus reflexterápiát Dr. Waldemar Pfaffenrot alkotta meg a 80-90-es években, ez a technika ötvözi a myofasciális technikát, az akupresszúrát és az ízületi mobilizációt.
Dr. Pfaffenrot elsősorban a mozgásfejlődésükben elmaradt gyermekeknek és központi idegrendszeri sérülteknek fejlesztette ki a módszert, melyeknek egyik legfőbb tünete az izomtónus eloszlási zavara. Ide tartozik a feszes (spasztikus) és laza (hypotón) izomtónus illetve ezeknek keveréke a vegyes.
Más megbetegedésben is hasznosnak bizonyult ez a technika pl.: ferdenyak (torticollis), enyhébb lefolyású gerincpanaszok (idegbecsípődés, ischiász, derékfájás) esetén is. Ajánlott továbbá Stroke, Parkinson, Sclerosis multiplex diagnózissal rendelkező pácienseknek. Alkalmazható Down-, és egyéb mozgást, izomtónust érintő szindrómák, illetve hiperaktivitás, egyensúlyi és szenzomotoros zavarok, tanulási problémák kiegészítő terápiájaként stb.
Az SRT célja:
A patológiás testtartás integrált korrekciója passzív mozgásokon keresztül a kineziológiai és fejlődéstörténeti (ontogenetikai) összefüggések (pl.: nyújtás, rotáció) figyelembevételével, amelyek fiziológiás testtartáshoz és mozgásfunkcióhoz vezetnek.
A módszer kifejlesztője a terápiát blokkszerűen, napi kezelésekkel ajánlja. Tapasztalataink szerint azonban heti 2-3 alkalommal, hosszabb távon kivitelezve is jó eredményeket mutat. A kezelés hossza alkalmanként 15-25 perc. Az időtartam kortól és a gyermek állapotától függ.





Dr. Pfaffenrot elsősorban mozgásfejlődésükben elmaradt gyermekeknek és központi idegrendszeri sérültekenek fejlesztette ki a módszert, melyeknek egyik legfőbb tünete az izomtónus eloszlási zavara. Hasznosnak bizonyult azonban ferdenyak, enyhébb lefolyású gerincpanaszok (idegbecsípődés, ischiász, derékfájás) esetén is. Ajánlott továbbá Stroke, Parkinson, Sclerosis multiplex diagnózissal rendelkező pácienseknek. Alkalmazható Down-, és egyéb mozgást, izomtónust érintő szindrómák, illetve hiperaktivitás, egyensúlyi és szenzomotoros zavarok, tanulási problémák kiegészítő terápiájaként.

A terápia hatása a következő területeken mérhető:
  • az izom tónusa;
  • a gerincoszlop különböző rendellenességei (szkoliózis, kifózis, stb.);
  • izom és izületi rövidülések;
  • a kéz támasztó, nyújtó, hajlító funkciója;
  • a finommanipulációs tevékenységek (festés, íráskészség, stb.);
  • a lábtartás és terhelhetőség;
  • a testtartás ülő és álló helyzetben;
  • az általános mozgás- és járáskép;
  • a száj- és beszédmozgások;
  • a koordinációs képességek;
  • a figyelem, koncentráció;

A szülői beszámolók emellett arról is szólnak, hogy a gyerekek lényegesen jobban alszanak, akár már az első kezelést követően is, javul az étvágyuk, a közérzetük. A terápia pozitívan befolyásolja az anyagcserét, a pszicho-emocionális funkciókat, a szellemi és fizikai aktivitást.

Bobath módszer




Karel Bobath neurológus és felesége, Bertha Bobath gyógytornász közös életműve a Bobath módszer, amelyet cerebral paretikus gyermekek kezelésére fejlesztettek ki.

Cél:
•    az izomtónus megfelelő szabályozása
•    a normális testtartási és ezekből kiinduló mozgási folyamatok fejlesztése
•    valamint a megfelelő reflexmechanizmusok kialakítása

Ennek alapján a kezelés elvben a következő: A kiindulás a nem megfelelő reflexek gátlása. Erre épül az izomtónus normalizálása és így már kialakíthatóvá válnak a normális testtartási és mozgásformák.

A mozgásfejlődés során bizonyos reflexek segítik a csecsemő alkalmazkodását a külvilág ingereire. Ezek egy idő után leépülnek, azaz gátlás alá kerülnek, helyet adva az akaratlagos mozgásoknak. A nem szükséges reflexek gátlását a Bobath módszer az úgynevezett reflexgátló kiinduló helyzetek felvételével segíti. Ilyen például a háton fekvésben való teljes hajlítottság, sarokülés vagy térdállás. Ezekben a testhelyzetekben tulajdonképpen megakadályozzuk a kóros reflexek „beugrását” és megszerezzük a megfelelő izomtónus egyensúlyt.

Minden reflexgátló helyzetből számtalan mozdulat indulhat, és a cél az egyik mozdulatból a másiba való gördülékeny átmenet, a lazaság megőrzése a mozdulat indításától a befejezésig.

A reflexgátló kiindulási helyzetekből azonnal mozgatjuk a gyermeket, facilitáljuk a megfelelő mozgásformákat. A Bobath módszerben azt nevezzük facilitálásnak, amikor különböző fogások, technikák segítségével a mi indításunkra automatikus, de aktív válasz érkezik a gyermektől. Ez a válasz pedig minden esetben az ép mozgásforma. Például a fej megfelelő irányításával kiválthatjuk a gyermeknél a hasról oldalra fordulást. A mozdulatot mi váltjuk ki, a válasz viszont a gyermek aktív, önálló, helyesen kivitelezett fordulása. Ugyanígy segíthetjük akár a fejemelést, a felülést, a támaszkodást, az egyensúlyozást stb.

A gyerekek számára is érdekes, játékos eszközök is segítenek ebben, például a nagy gumilabda, a billenő deszka és a henger.



A kezelés során a terapeuta akciói és a gyermek reakciói folyamatosan váltakoznak, tehát az egyik mozdulatból a másikba gördülünk. Mi irányítunk, segítünk különböző technikákkal (pl. a facilitálással), de a gyermek maga mozog, ezáltal halad az önállóság felé.

Ahogy a gyermek állapota javul, egyre kevesebb segítséget kell nyújtani neki. Lassanként megtanulja a reflexeinek gátlását és az adott határokon belül az önálló, normális mozgást.


TSMT



Ötszáznyolcan feladatunk van, melyet a gyermek vizsgálati eredményét alapul véve (50%-nál alacsonyabb eredmény az „Állapot és mozgásvizsgálatban”, 1–1,5 évnél nagyobb elmaradás a nagy vizsgálati területeken, akadályozott övezet a DeGangi-Berk-tesztben, illetve az irányíthatóság és az együttműködés teljes hiánya) home-training formában betanítunk a szülőknek, akik 2–3 hetente kontrollvizsgálat keretében bemutatják az aktuális állapotot. A tréningeket 8–12 hétig kell a gyermek állapotának megfelelő mennyiségben végrehajtani.
Egy súlyosabban / kiterjedtebben sérült gyermek 3–6 egyéni TSMT-tréning után jutnak olyan fejlettségi szintre, hogy képesek legyenek a csoportos TSMT-fejlesztésben részt venni. A foglalkozások 4-8, maximum 12 fős csoportokban történnek. A HRG és a TSMT-módszerek regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező, eszközigényes mozgásfejleszési lehetőségek. Elméleti alapjuk azonos a szenzoros integrációs terápiákéival (például Ayres nevével beazonosítható a legismertebb SI-terápia), de hatásmechanizmusuk alaposabban kidolgozott, mivel az edzéselmélet alapszabályainak alkalmazását építettük be mindkét magyar módszerbe. A HRG és a TSMT-módszer együttes használatával az organikus éretlenség hamarabb elmulasztható, és az elért fejlődési eredmények tartósabban megszilárdulnak, ezután jobban lehet erre építeni speciális felzárkóztató terápiákat (a gyermek magasabb szinten, jobb figyelmi-megértési, utánzási, emlékezeti képességgel hamarabb fog javulni a többi terápia hatására, mint az alapozó HRG-TSMT-szenzomotoros fejlesztés nélkül.


TSMT 
Fórumok: