Kinesio tape módszer

A Kinesio tape módszer alapötletét a japán Kenzo Kase dolgozta ki a hetvenes években. Kórházi tapasztalataiból felismerte, hogy sok fájdalom az izmokat és az ízületeket körülvevő szövetek működési zavaraiból és ezen zavarok összjátékából ered. Ízületi problémákat gyakran az ízület körül kialakult izomdysbalance váltja ki, melyet az ellenoldali izomelasztikusság és izomerő különbség idéz elő (agonista és antagonista). Gyors izomtúlfeszítések rendszerint természetes védő kontrakciós reflexhez vezetnek. Ennek eredménye a sérülések (pl. ízületi duzzanatok is azért jön létre, hogy ezt a reflexet gyengítse).

E felismerés tudatában fejlesztette ki Kenzo Kase a kinesio tape módszer alapelveit, hogy a test öngyógyító mechanizmusát támogassa a zavart területeken. A cél az volt, hogy a zavart szervezetben keletkező folyamatokat receptor ingerekkel segítse, és így elősegítse az öngyógyítást.

A hetvenes évek közepe óta zajlik a kinesio tape bevonása az élsportba és az általános orvostudomány és fizioterápia számos területére. Világbajnokságokon, olimpiai játékokon, különféle sportágak versenyein, legyen az röplabda, biatlon, futball vagy torna, az eredményes kezelési mód egyre biztosabb alkotórészévé vált a megelőzésnek és a rehabilitációnak.

Természetesen léteznek rehabilitációs koncepciók is, pl.: mellrák operáció esetére is kidolgozták és nagy sikerrel vezették be a kórházakban és rehabilitációs központokban.

A kinezio tape ma széleskörű alkalmazási spektrummal áll rendelkezésére az orvosoknak, fizioterapeutáknak, masszőröknek, orvosi diploma nélkül gyógyító személyeknek, az izomfelhelyezéstől a meridiánfelhelyezésig.

Csodás javulást hoztak a tapaszok
A Kinesio taping funkciói és hatásai