2013. december 16., hétfő

Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG)


A HRG módszer 1994 óta levédett magyar rehabilitációs eljárás. Háromszázhetven mozgásfeladata 2–3 év alatt tanítható meg a (rászoruló) gyermekeknek. Jellemzői: minden HRG-fejlesztést alapos neuro- és szenzomotoros szemléletű vizsgálat előz meg. Ennek segítségével a(z organikusan éretlen) gyermek idegrendszeri érettsége százalékban megadható, illetve a hiányosságok és a meglévő készségek-részképességek profilja is ismertté válik.

A HRG-tréningeket ezeknek az adatoknak a figyelembevételével tervezzük meg, tehát a csoport összeállításnál az aktuális érettségi szint és nem az életkor vagy a diagnózisok azonossága számít elsősorban.
A HRG-módszer és feladatok rendszeres és kellően intenzív alkalmazásának az idegrendszer kéreg alatti szabályzásának normalizálódására van pozitív hatása. Ezzel párhuzamosan a sikeres viselkedésszervezéshez és a kognitív funkciók végrehajtásához szükséges agykérgi sémák is "bejáratódnak", amely a pozitív transzfer-folyamatok kialakulását segíti elő. A mozgás, a figyelem, a "szófogadás", a beszéd, a beilleszkedési és gondolkozási folyamatok komplexen megfigyelhető javulása jelzi a HRG-terápia sikerességét és hatékonyságát. A felzárkóztatás után a széleskörű mozgáskultúra megalapozása, az eszközös feladatok "végigtanulása", a koordinációt, szerialitást és a ritmusérzéket fejlesztő feladatok elsajátítása történik. A siklás és az úszó mozgások megtanulása csak ezután lehet sikeres. Alapítványunkban jelenleg 11 HRG-csoport működik. A kezdő, súlyosabban sérült 7-10 hónaposok éppúgy megtalálhatóak, mint a viselkedészavaros, a megkésett pszichomotoros fejlődésű, ill. az autizmussal élő, valamint a részképesség-gyenge 6-7 évesek csoportjai. Minden egyes homogén HRG-csoportnak saját egymásra épülő tréningjei vannak,- s a saját fejlődési tempójában lehet a HRG-terápiát felépíteni. A heti 1 alkalom csak kiegészítő jellegű, mindenképp szükség van szárazföldi szenzomotoros terápiák folyamatos végzésére is, de ennek ellenére a családok nagyon szeretik a HRG-terápiát, mert változatosságot hoz a gyakorlásba, és a víz pozitív hatásai (izomlazítás, mozgásra ösztönzés, jobb fej- és törzstartás kialakítása) már 1 óra után is érzékelhetők és akár több napig is fennmaradnak. A szülők és a gyerekek közösen élnek át kellemes, olykor kihívást jelentő mozgásokat és szenzoros élményeket, amire később is szívesen emlékeznek majd.
 
HRG 
 

rTMS



Már 1959-ben Kolin és kollégái (Kolin et al, 1959) bemutatták, hogy a változó mágneses tér stimulálni tudja egy preparált béka perifériás izmait. Azonban 1985-ben kezdődött csak el a TMS modern kutatása Antony Baker által, Angliában (Baker et al, 1985). Bemutattak egy noninvazív mágneses eszközt, ami a Faraday elven működik (Faraday 1965), és képes stimulálni az ideggyököket, valamint a felületes agykérgi állományt. Hosszú évtizedek kutatási eredményeként  létrejött a mai modern rTMS, azaz a repetitív transcranialis mágneses stimuláció, ami képes pulzáló mágneses térrel elektromos impulzusokat létrehozni a központi idegrendszerben. Segítségével elindulhatnak azok a folyamatok, amelyek hasonlatosak az ingervezetés természetes módjához, új pályák, pályakapcsolatok jöhetnek létre a dendritek számának növekedésével, illetve az anyagcsere folyamatok megváltozása által. A TMS új utakat nyitott meg a diagnosztikában, a kutatásban, a központi és perifériás idegrendszeri megbetegedések kezelésében is. Az rTMS bizonyítottan hatásos depresszióban, Parkinson betegségben, stroke-ban, koponya traumák esetén, epilepsziában, gerincvelő sérülésekben és számos egyéb központi idegrendszeri megbetegedésben. Fájdalommentes, nincs mellékhatása. Nagyon ritkán fordul elő esetleg fejfájás, vagy fülzúgás a kezelések után. Kontraindikációi: pacemaker, beültetett mágnes szelepes eszközök, koponyában lévő fém lemez, gyógyszerrel nem kezelhető epilepszia, terhesség (nincs tapasztalat).
Hazánkban, Dr Málly Judit professzorasszony úttörőnek számít az rTMS kutatásában és kifejlesztésében. Mi néhányan, akik a neurológiai rehabilitációban alkalmazzuk az rTMS kezelést ma Magyarországon, nagyra értékeljük kiemelkedő munkáját.

NEUROLÓGIAI CÉLCSOPORTOK
Neurológiai indikációk, a következő betegségekre:
- Parkinson-kór
- Stroke, agyi történések
- Gerincvelő sérülések
- Születési oxigénhiányos állapotok
- Koponya traumák
- Epilepszia

Az újszülöttkori agykárosodás főbb tünetei és kezelésük


Bevezető
Nagyon nagy öröm nézni, ahogy egy csecsemő fejlődik. Figyel, észleli a környezetét, reagál, azaz kommunikál, és egyre több mozgásmintát produkál. De jön a rémület és a tanácstalanság, ha ezt nem teszi, ha elmarad a fejlődésben.  Rövid összefoglalómban támpontokat szeretnék adni a szülőknek az újszülöttkori agykárosodás felismerésében és az esetleges terápiás lehetőségekben. Ennek felismerésében a gyermekorvos és védőnő minden tekintetben segíteni tud. Ma már az interneten az egészséges csecsemő fejlődésének időrendje megtalálható, ami persze plusz-mínusz időhatárral értékelhető, szakember segítségével. Ezekről itt nem szólnék.

Az újszülöttkori agykárosodásra hajlamosító tényezők
Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. A genetikai megbetegedések, bár tünetei hasonlóak lehetnek, ebbe az összefoglalóba nem kerültek be.

Az újszülöttkori agykárosodás főbb tünetei

Figyelem
Ahhoz, hogy fejlődni tudjon egy újszülött, figyelnie, észlelnie kell. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is.  Ezt veszik észre a szülők a legkésőbb. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Figyel, azaz tekintetét, fejét fordítja a fényre, hangra, személyre. Ha ez a későbbiekben is elmarad, akkor a központi idegrendszeri károsodás nagy valószínűséggel felmerül, amennyiben az érzékszervek épek.

Motoros fejlődés
Szándékosan nem a motoros fejlődés elmaradásával kezdtem, ami könnyebben észrevehető, persze bizonyos idő után.  Érdemes odafigyelni arra, hogy tud-e szopni az újszülött. Fontos felvilágosítást ad a mimikai izmok, nyelésben részt vevő izmok működéséről. Emeli-e a fejét, például, amikor ülő helyzetbe felhozzuk, vagy ha felemeljük magunk fölé? Hason kinyomja-e magát? Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szűkség. Ezen szempontok csak kiragadott tünetek, melyekre feltétlen oda kell figyelni.

Neurológiai tünetek
Megjelennek a neurológiai tünetek, melyek közül a leggyakoribbak a végtagok merev izomzatú bénulásai. A fej emelésének hiányából, a posturalis (gravitáció ellenében végzett mozgás) reflexek kieséséből adódóan a nyak, a törzs izomzata gyenge. Sokszor azt mondják rá: „hypoton”. Helyesebb lenne ezt is izombénulásnak nevezni. Ha magasra emelem a csecsemőt, lógatja a fejét, és a végtagjai kimerevednek, ujjai görcsösen behajlanak.  Az alsó végtagok merev izomzatú bénulása gyakrabban fordul elő, mint a négy végtag bénulása. Kevesebbet mozgatja az újszülött az alsó végtagjait, ha felállítjuk, lábujjhegyen áll, később keresztezve lépeget. Törzsét sokáig nem tudja tartani, majd később nem tud ülni és állni. A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Ennek kezelésére többféle gyógyszer áll rendelkezésre.

Gyakran lehet látni a CT, MR vizsgálatokon az idegpályák hüvelyeinek lebomlását, különösen a kamra közeli területeken, ami még nem jelent oki diagnózist, de jellemző lehet az újszülöttkori agykárosodásra. Emellett lehetnek agyállományt érintő vérzések, amelyek ha felszívódnak, liquorral (agyvíz) teli üregek maradnak vissza (porencephal cysta).
Mi a teendő?
A fejlődés menete mindig ugyanaz, bármely életkorban is kezdjük. Fel kell kelteni az újszülött érdeklődését (néha ez áttolódik már a két-hároméves korra a kezelt betegeinknél), lazítani a feszes izmokat, a mozgást beindítani a béna végtagokban és a törzsben. A fej emelése, a kitámasztási reflexek, a fordulás megtanítása az első teendők közé tartozik. Majd következik a kúszás és a négykézláb mászás megtanítása. Amíg gyenge a hátizom, nem szabad erőltetni az ülést és az állást. Az adductor spasmus (keresztezve behúzódnak az alsó végtagok) miatt a csípők luxaciója (ficama) előfordul. Az ízületi vápa nem fejlődik ki.  Igyekezni kell terpeszbetétes pelenkával, szétterpesztett alsó végtagokkal, hason való fektetéssel csökkenteni ennek előfordulását.
Számtalan módszer van a spasticus, feszes izomzatú végtagok inainak nyújtására, a proprioceptív ingerlésre. Ilyen a Vojta-módszer, Dévény Anna-módszer és a Katona-módszer a mozgásra késztetéssel. A tanulást részesíti előnyben a konduktív pedagógia, a Pető-módszer. Mindegyik szép eredményeket tud felmutatni. Jellemző a módszerekre, hogy a perifériát, az izmokat, inakat kezelik, s ezzel indirekt módon tudnak hatni a sérült központi idegrendszerre.
A repetitiv transcranialis mágnes stimuláció (rTMS) alapelve
Lehetséges azonban a központi idegrendszer, az agy, a gerincvelő közvetlen ingerlése is fájdalmatlanul a koponyán keresztül, a repetitiv transcranialis mágnes stimulációval (rTMS). Ez az agy legfiziológiásabb ingerlése, mert a változó elektromágneses hullámok áramot indukálnak az idegrendszerben (ahol egyébként is áram folyik), és az akciós potenciál végigfut az ingerelt idegpályákon. Az ismételt ingerlés elősegíti a szinaptikus kapcsolatok kiépülését, és megváltoztatja az intrakortikális excitabilitást (agykérgen belüli kapcsolatok közötti ingerlékenység). A kérgi kapcsolatok közötti ingerületváltozás az alapja az agy plaszticitásának, amit mérni lehet. Azért van memóriánk, és azért tudunk tanulni, mert az agy plasztikus. Ez az ingerlékenység a betegségekben megváltozik. Ennek bármilyen befolyásolása (pl. gyógyszeres) terápiás hatást hoz létre. Ezt a kérgi ingerlékenységet lehet a koponyán keresztül megváltoztatni az rTMS-kezeléssel. Az rTMS-kezelés hatása meghaladja az ingerlési periódust, ezért a központi idegrendszeri betegségekben terápiaként alkalmazható.



Mi várható az újszülött rTMS-kezelésétől?

Megfelelő paraméterekkel ingerelve a mentális fejlődés indítható el először a csecsemőnél.  Elkezdenek figyelni, „kommunikálni”, szemkontaktust tartani. Az izomlazító hatás a kezelés 3. napjától jelentkezik a spasticus (merev izomzatú) végtagokban. Egy hónap elteltével új mozgások megjelenése várható. A soproni rTMS-kezelés egy új lehetőséget jelent a központi idegrendszeri betegségek kezelésében, azáltal, hogy direkt ingerelhető az agykéreg és pályakapcsolatai. Nagy előnye az, hogy több tünetet lehet egyszerre kedvezően befolyásolni. Az rTMS nem váltja ki a mozgásterápiát, a kettőt együtt kell alkalmazni. Az rTMS-kezelés felgyorsítja a fejlődést.  Valamikor nagy félelem volt az epilepsziás rohamoktól, de a kezelések során kiderült, hogy az 1 Hz-es ingerléssel a rohamok megjelenése csökkenthető. Így az epilepszia nem akadálya a kezelésnek.

Összefoglaló

Az újszülöttkori agykárosodás egy etiológiájában és tüneteiben sokszínű kórkép. Számtalan módszer alakult ki ennek kezelésére, melyek egymás mellett alkalmazhatóak, hisz a rehabilitációban nincs egyetlen üdvözítő módszer. Ma lehetőség van a központi idegrendszer direkt ingerlésére, a széles körben alkalmazott mozgásterápiával együtt.

Dr. med. habil. Málly Judit
Neurológus főorvos
Egyetemi magántanár




Neurorehab 
rTMS 

Fórum:
Koraszülött.com fóruma, rTMS TMS 

2013. december 15., vasárnap

Katona-módszer



A Katona módszer főként, de nem kizárólag az oxygenhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, ezúton biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, ami a siker alapvető feltétele.  Emellett a szülő tevékeny részese lehet a terápiának.
Ezek a napi rendszerességgel végrehajtott, az emberi mozgásra jellemző mozdulatsorozatok képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni. A csecsemőknek ez a képessége, agyuk „formálhatósága” az első három élethónapban a legkifejezettebb.

A fejlődés-neurológia Magyarországon Prof. Dr. Katona Ferenc és munkacsoportja által kifejlesztett tudomány, mely az agy komplex fejlődésének ismeretében olyan módszert ad a gyakorló ideggyógyász kezébe, mellyel sikeresen felismerheti a kóros irányú idegrendszeri fejlődést.
A vizsgálatot már újszülött korban el lehet végezni.

Tulajdonságok:
- Elméleti alapokra épül
- az idegrendszer stimulálását napi 6x30 perc (3 óra) mozgatással végzi
- indirekt ingerlést ad az idegrendszernek
- az izmokban, inakban lévő elváltozásokkal nem foglalkozik
- a gyakorlatokat a szülővel végezteti.

Javasolt a következő esetekben:
* A családban öröklődő idegrendszeri betegség fordult elő
* Az anya betegsége a várandósság idején
* Koraszülés
* Komplikáció a szülés közben
* Újszülött korban elszenvedett betegség után
* Az újszülött gyengesége, táplálási nehézsége
* Fejlődési késedelem
* Izomtónus-zavarok
* A csecsemő figyelemzavara
* Ingerlékeny csecsemő

Amennyiben a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a csecsemőnél kóros irányt vett a fejlődés, további vizsgálatokra /ultrahang, laboratórium, szemészet, elektrofiziológia / kerül sor.

A „Katona-módszer” egyben kezelési mód is, melyet az anya megtanulhat, otthon naponta végezhet, így cselekvő részese lehet gyermeke gyógyulásának.




DSGM (Dévény módszer)


 
A DSGM terápiát Dévény Anna gyógytornász, művészi torna szakedző dolgozta ki a '70-es évektől kezdve. Kettős végzettségének köszönhetően újfajta nézőpontból közelítette meg a csecsemő-, gyermek- és felnőttkori mozgássérüléseket. Ebből alakult ki a DSGM terápia.

A Dévény-módszerrel nagyon hatékonyan kezelhetők a születési oxigénhiányos károsodást szenvedett koraszülöttek és újszülöttek, a csecsemőkori tartási rendellenességek (pl.: ferde nyak, dongaláb).
Az oxigénhiány az agy izomtónus szabályozásért felelős területeit érinti leggyakrabban. Az újszülött izomtónusa így eltolódhat a csökkent, vagy fokozott tónus irányába, illetve ezek együttes jelenléte is előfordul. Az izomtónus zavaraival szinte minden esetben mozgásfejlődésbeli megkésettség is együtt jár. A DSGM terápia egyszerre korrigálja az izmok működését, az izomtónus szabályozását és tanítható a normál mozgás mint a mozgássérülések valamennyi területén..
A kezelések során legtöbbször a baba spontán, ill. irányított mozgása közben alkalmazzuk a DSGM manuális technikát (rövid ideig tartott testhelyzetekben is), amely folyamatosan megerősíti a tanultak "bevésődését" az idegrendszerbe. A DSGM kezelései általában heti egy vagy két alkalommal szükségesek, kivételes esetekben ennél gyakrabban is alkalmazható a terápia.


Craniosacralis terápia



MI A CRANIOSACRALIS TERÁPIA?

A craniosacralis terápia egy különlegesen gyengéd, mégis rendkívüli módon hatékony kezelési forma, amely egyre elterjedtebbé válik széleskörű alkalmazási lehetőségének és a szervezet öngyógyító mechanizmusaira, természetes védekezőképességére gyakorolt hatásának köszönhetően. Jellemzője a mikromanipuláció, amely a koponyacsontok mikromozgásainak korrigálásán alapul. Ennek segítségével hatást gyakorolhatunk a test egyéb részeire, szerveire, szervrendszereire. A terápia célja a kötőszövetes határok, lemezek ellazítása, az izületi feszültségek korrekciója, az izomrelaxáció, az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának normalizálása, az idegi funkciók harmonizálása, a koponyán belüli keringés javítása.

A CRANIOSACRALIS TERÁPIA ANATÓMIAI ALAPJA

A terápia alapja a craniosacralis rendszer, amely a keringési és légzési rendszer mellett a szervezet harmadik nagy ritmusát képezi. Ez egy élettani rendszer, amely minden aggyal és gerincvelővel rendelkező élőlényben megvan. A craniosacralis elnevezés a cranium (koponya) és a sacrum (keresztcsont) funkcionális egységére utal. A rendszer az agyat és a gerincvelőt körülvevő és azt védő kötőszöveti hártyából (dura mater) és az abban képződő és keringő agyi-gerincvelői folyadékból (liquor) áll. A testben minden ideg kapcsolatban áll a dura materrel. Ebben a kapcsolatban - fizikai vagy lelki sérülések miatt - kialakuló gátak akadályozhatják az agyi-gerincvelői folyadék áramlását, amely különböző rendellenességekhez vezethet. Az agyhártyák mellett minden olyan csont részét képezi a rendszernek, amely érinti az agyhártyákat és az agyhártyákkal összekötött kötőszövetes állományt. Ezek a csontok is állandó mozgásban vannak, és minden csontnak megvan a maga mozgástere. Amikor egy csont kimozdul ebből az adott mozgástérből, vagy egyáltalán nem mozog, az az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának akadályozottságát jelenti. Ha felborul az egyensúly a rendszerben, az nem csak az agy és a gerincvelő, hanem az egész ember szempontjából káros. A craniosacralis rendszer szoros kölcsönhatásban áll az idegrendszerrel, az erek hálózatával, a nyirokkeringéssel, a légzőrendszerrel, a hormonális folyamatokkal és a csont-izomrendszerrel.

A CRANIOSACRALIS RITMUS

A craniosacralis rendszernek, a szív-érrendszerhez és a légzőrendszerhez hasonlóan saját, érzékelhető ritmusa van. A craniosacralis ritmus 6-12 ciklus/perc, amely egyénenként változik, de egy emberen belül állandó. A 6-nál alacsonyabb érték alulműködést, a 12-nél magasabb túlműködést jelent. A ritmus létrejöttében a koponya és a keresztcsont játssza a legfontosabb szerepet, mint a rendszer két vége. Természetesen az összes koponyacsont mozgásban van, és ez a mozgás az agyhártyák és az agyi-gerincvelői folyadék révén folyamatosan tovaterjed a testben. Így a tapasztalt terapeuta a test bármely részén kitapinthatja a craniosacralis ritmust, ezáltal megállapítja az agyi-gerincvelői folyadék esetleges változásait vagy áramlásának akadályozottságát, majd nagyon gyengéd, apró mozdulatokkal segítheti a folyadék és a kapcsolódó lágy szövetek természetes mozgását annak érdekében, hogy fokozza a test önszabályozó folyamatait, nyugalmi állapotba hozza az idegrendszert és javítsa az általános egészségi állapotot.

ÖSSZEFOGLALÁS

A craniosacralis terápia egészen más, mint általában a masszázs, csontkovácsolás vagy a gerinc egyéb kezelési formái. A kezelés során alkalmazott mozdulatok rendkívül gyengédek, aprók, érzékenyek; a terapeuta nem alkalmaz tekintélyes fizikai erőt vagy hirtelen mozdulatokat, a szervezet természetes hullámait és ritmusát követi, ezt használja fel a szervezetben történő változások előidézéséhez.

A craniosacralis terápia egy mélyreható gyógymód, amely segíti a szervezet természetes öngyógyító mechanizmusait, semlegesíti a stressz negatív hatásait, erősíti az általános ellenállást a betegségekkel szemben, visszaadja a fizikális életerőt, és jó közérzetet biztosít.

A craniosacralis (ejtsd. kranioszakrális) terápia különböző szinteken működik, és a test különböző rendszereit befolyásolja. Hatást gyakorol a csont- és izomrendszerre, az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, az immunrendszerre, a különböző szervekre, a kötőszövetekre, a testnedvekre és a test energiarendszerére is.
A terápia felhasználási lehetősége ennélfogva igen széleskörű.

Íme néhány olyan betegség, probléma, amelyek esetén a cranio-sacralis terápia hatékony lehet:

Fejfájás, migrén, álmatlanság, idegfájdalmak
Krónikus nyak- és hátfájdalom, állandó fájdalom bárhol a testben
Asztma, krónikus hörghurut, krónikus arcüreggyulladás
Tinnitus (fülzúgás) és egyéb középfülproblémák, fül-orr-gégészeti betegségek
Lázas állapotok, fertőzések
Krónikus fáradtság, kimerültség
Stressz, feszültség, érzelmi nehézségek, depresszió
Hormonális problémák
Szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, szédülés
Motoros koordináció zavara
Ortopédiai problémák, gerincbetegségek
Fogászati és állkapocs-ízületi problémák
Baleseti agyi és gerincvelői sérülések
Műtét utáni működési zavarok
Emésztési zavarok, menstruációs problémák
Terhesség alatti és azt követő problémák, pl. depresszió, adhaesio (letapadás)
Szülési trauma
Csecsemőkori zavarok: szopási nehézségek, alvásproblémák, kólika, pylorus stenosis (gyomorkapu-szűkület), kancsalság, stb.
Gyermekkori zavarok, viselkedésproblémák, dühroham
Tanulási nehézségek, dyslexia, dyscalculia, összpontosítás zavara
Hiperaktivitás
Autizmus, epilepszia, központi idegrendszeri sérülés (CP)
Bármilyen krónikus betegség vagy legyengült állapot utóhatásai esetén

A craniosacralis terápia nem alkalmazható olyan esetekben, amikor az intracranialis (koponyaüregi) nyomás változása instabilitást okozhat. Kontraindikációk tehát: akut agyvérzés, koponyasérülés akut fázisa, akut nyakcsigolyatörés, nyúltagyi hernializáció, Arnold-Chiari szindróma, akut agyhártyagyulladás.



Néhány elérhetőég:

http://www.craniosacralis.hu/index.php
http://harmoniavarazs.hu/
http://www.egyensulyert.hu/szolgaltatasok/craniosacralis-terapia.html
http://csontkovacsolas-budapest.hu/craniosacralis.html
http://www.spineart.hu/terapiak/craniosacralis-terapia
http://www.enikogyogytorna.hu/index.php?site=4


2013. december 12., csütörtök

Pető-féle konduktív pedagógiai módszer




 Pető András or­vos-pe­da­gó­gus 1945-ben, a II. vi­lág­há­bo­rú u­tán fej­lesz­tet­te ki kon­duk­tív ne­ve­lé­si rend­sze­rét. Mód­sze­re új u­tat nyi­tott a köz­pon­ti i­deg­rend­sze­ri moz­gás­sé­rül­tek re­ha­bi­li­tá­ci­ó­já­ban. Ezt a mód­szert a vi­lá­gon e­lő­ször a ró­la el­ne­ve­zett in­té­zet e­lőd­jé­ben ok­tat­ták és al­kal­maz­ták.
A Pető-féle konduktív pedagógiai módszer az idegrendszeri sérült gyerekek mozgás, értelmi, és érzelmi problémáit együtt figyelembe véve igyekszik fejleszteni.
A konduktor csoportos és egyéni foglalkozások keretében komplex pedagógiai módszerekkel hat a diszfunkcióra, azaz az idegrendszer helytelen működésére.
A módszer lényege és célja, hogy megfelelő célok közvetítésével, komplex tevékenységek  rendszere útján rávezesse az embert a belső szervezésmód kialakítására, az idegrendszer koordinációjára. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése – függetlenül az életkortól – az, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze. Az így végzett csoportos komplex program magában foglalja az egyén és a csoportra szabott különféle mozgásos és kognitív feladatokat, azok gyakorlását, az újonnan tanultak alkalmazását különböző szituációkban. A gyerekeknek a helyes intenciót tanítjuk, ami segíti a mozgás összerendezését, belsővé válását, automatizálását. (intenció: olyan belső, előzetes képződmény, ami megindítja a koordinációt, összerendezést az idegrendszerben, speciális emberi aktivitás, belső késztetés.) Az önállóságra szoktatás a cél, melyhez számos segédeszközt vesz igénybe. A konduktív nevelés célja tehát az orthofunkció kialakítása, azaz a helyes működés elérése az idegrendszerben. Ennek érdekében nem a fogyatékosság megváltoztatására törekszünk, hanem a változásra képes ember segítésére.
A módszer akkor a legjobb hatásfokú, ha minél hamarabb kezdik el a beteg kezelését, ezért a korai felismerés rendkívül fontos. A fejlesztést, a szülőket is bevonva, érdemes korán elkezdeni, figyelve, hogy otthon is a rendszeresen gyakorolás megtörténjen. A konduktív nevelés egy komplex együttműködést igénylő hosszú, időigényes, de eredményes folyamat.
 A konduktív pedagógia során:
- lazulnak a feszes izmok, erősödnek a gyengék,
- fejlődik az értelem (életkornak megfelelő értelmi fejlesztés során)
- javul a beszéd
- fejlődik a mozgás,
- önidította, aktív mozgás alakul  ki,
- a tanult mozgásokat a naprend egyéb tevékenységeikben is kamatoztatni tudják.

A konduktív nevelés keretein belül koraszülött, megkésett mozgásfejlődésű gyerekek fejlesztése, központi idegrendszer sérültek tanítása, integrációjuk segítése, napirend kialakítása, életvitel programok tervezése, halmozottan sérültek fejlesztése, dislexia prevenció, figyelem és koordináció fejlesztése valósulhat meg.



2013. november 15., péntek

Sófalvi Sándor - A szenzomotoros integrációs terápiáról

Sófalvi Sándor - A szenzomotoros integrációs terápiáról



Kiadó, évszám: Beszédjavító Intézet, Székesfehérvár, 2009
Közreműködők: Gárdonyiné Kocsi Ilona lektor
Formátum: B/5, ragasztókötött
Terjedelem: 59 oldal


Tanulási, figyelmi, beilleszkedési zavarok, megkésett beszéd- és mozgásfejlődés, gyenge mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, dyslexia, grafomotoros éretlenség, hyperaktivitás, gyenge vizuomotoros koordináció... mind javíthatók, fejleszthetők a szenzomotoros integrációs terápiával.
A mozgás okozta örömből tudjuk kifejleszteni a gondolkodás örömét is. Ajánlom e kiadványt azon szülőknek akiknek gyermeke részesül a terápiában; óvodapedagógusoknak, akik a megelőzésben közreműködhetnek; tanítóknak, akik célirányosan megválaszthatják a korrekció típusát és módszerét.

Tartalom:

Szülőknek, óvodapedagógusoknak, tanítóknak
Bevezetés
Az iskolakezdő gyermek problémái
Szenzoros, motoros
Érzékszervek
Idegrendszeri struktúrák és szerepük
Szenzoros – motoros
A szenzomotoros fejlődés zavarai
A vesztibuláris rendszer jelentősége a terápiában
Motoros tanulás – mozgásfejlődés
Mozgásfejlesztés
Korrekció, prevenció
Miben segít a szenzomotoros terápia?
Az iskolakezdésre való szenzomotoros előkészítés
A terápia lépései
A terápia hatásai
Szerek, eszközök
Esetismertetések
Irodalomjegyzék


Tanulási, figyelmi, beilleszkedési zavarok, megkésett beszéd- és mozgásfejlődés, gyenge mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, dyslexia, grafomotoros éretlenség, hiperaktivitás, gyenge vizuomotoros koordináció... mind javíthatók, fejleszthetők a szenzomotoros integrációs terápiával. A mozgás okozta örömből tudjuk kifejleszteni a gondolkodás örömét is.
- Kiadja a Beszédjavító Intézet, Székesfehérvár
- See more at: http://www.krasznar.hu/konyv/mozgasfejlesztes-mozgasterapia-testneveles/a-szenzomotoros-integracios-terapiarol.html#sthash.JvMfXUQ2.dpuf

Martonné Tamás Márta - Fejlesztőpedagógia

Martonné Tamás Márta - Fejlesztő pedagógia


A társadalomban megmutatkozó problémák, a jelenlegi szervezeti keretek működési zavarai a mind korábbi prevenció fontosságát támasztják alá. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az óvodás életkorban megvalósuló differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés, valamint az iskolában az átlagtól eltérő, viselkedési és/vagy teljesítmény-problémákkal küszködő gyermekek speciális, korrektív ellátása. A kötet célja, hogy a fejlesztő pedagógus munkájában segítsen eligazodni az elmélet és az azt hasznosító gyakorlat útvesztőiben.


Tartalom


Bevezető gondolatok. A fejlesztő pedagógia jelene
A PSZICHOMOTOROS ALAPKÉSZSÉGEK FEJLŐDÉSE
ELMÉLETI ÉS TERÁPIÁS MEGKÖZELÍTÉSEK
A korai prevenciós fejlesztés (Porkolábné Dr. Balogh Katalin)
Az Alapozó Terápia elmélete és gyakorlata (Dr. Marton-Dévényi Éva)
Az alapozó mozgásterápia alkalmazhatósága egy eset tükrében (Vas Erika)
Kognitív fejlesztő terápia a tanulási zavarok kezelésében. Brigitte Sindelar kognitív fejlesztő programja (Dr. Zsoldos Márta)
Hiszen ez játék! – Szenzoros integrációs terápiák a fejlesztésben (Dr. Szvatkó Anna)
Szenzoros integrációs terápia egyes elemeinek alkalmazása a fejlesztőpedagógiában (Bedők Andrea)
Mozgásterápia gyermekeknek pszichoterápiás célkitűzéssel (Campos J. Anna)
AZ ISKOLAI BEVÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES RÉSZKÉPESSÉGEK ZAVARAI
ELMÉLET ÉS ESETISMERTETÉS
A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának zavarai (Dr. Gósy Mária)
A szóvakságtól a diszlexiáig (Dr. Csépe Valéria)
Logopédiai csoportok, osztályok működése a gyakorlatban – Kőbányán (Kondor Edit)
A diszkalkulia (Dékány Judit – Dr. Juhász Ágnes)
MUNKAMEGOSZTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÓVODÁBAN ÉS AZ ISKOLÁBAN
A diagnosztika és terápia szakmai szervezeti lehetőségei Magyarországon (Martonné Tamás Márta)
A „Fejlettségmérő lapok” óvodai alkalmazása (Porkolábné Dr. Balogh Katalin)
Preventív szűrés és fejlesztés az óvodában (Martonné Tamás Márta)
Együttműködés az óvoda és a fejlesztő pedagógus között (Gosztonyi Judit)
Az óvoda-iskola átmenet: egy új képzési forma kialakítása (Dr. Gyenei Melinda)
Prevenciós tanulási zavar szűrése az általános iskola első osztályában (Martonné Tamás Márta)
Hátránykompenzáció és roma gyermekek iskolai integrációja (Nagy Sándor)
Fejlesztőfoglalkozás autista gyermekkel (Gosztonyi Judit)
Mi lesz Veled, emberke? Esetismertetés (Szeghőné Pócsa Gabriella)

FÜGGELÉK
Kulcsfogalmak
A kötet szerzői


Sally Goddard Blythe - Reflexek, tanulás és viselkedés

Sally Goddard Blythe - Reflexek, tanulás és viselkedés
Betekintés a gyermeki elmébe...



Több mint húsz éve már annak, hogy A.E. Tansley feltette a kérdést: Miért nem figyel a legtöbb pedagógus az iskolások pszichológiai és szociális problémái mellett arra is, vajon elég fejlett-e a gyermek idegrendszere az elvárásokhoz és a követelményekhez? Ez a kérdés irányította Peter Blythe figyelmét a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézetben a tanulás és a viselkedés fizikai alapjainak tanulmányozására. Arra a következtetésre jutott, hogy a primitív (túlélő) és a testtartási reflexek felismerése és vizsgálata komoly segítséget jelenthet az orvosok, pszichológusok, pedagógusok és a szülők számára abban, hogy megértsék, miért marad le egy gyermek a korcsoportjától. Ez a könyv nemcsak arra tanítja meg a szülőket és szakembereket, hogy felismerjék a nehézségek és az elmaradás okát, hanem arra is, miként, milyen gyakorlatokkal segítsék, fejlesszék a gyermeket. Sally Goddard a Neurofiziológiai Pszichológiai Intézet igazgatónője iskolák százaiban vezette be módszerét, amelyet számos, az emberi idegrendszer fejleszthetőségét bizonyító kutatás is alátámaszt. Azóta, hogy az Intézet gondolkodásmódja közkinccsé vált, pedagógusok ezrei vették át az ún. Goddard-módszert és alkalmazzák gyümölcsözően Svédországban, Németországban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. A módszer azon a gondolaton alapul, hogy csak megfelelő idegrendszeri fejlettséggel rendelkező gyermekeknél alkalmazhatóak hatásosan a különböző oktatási módszerek. Az ilyen gyermek fejlődik, előrehalad, ellentétben azzal a gyermekkel, akinél olyan reflexek is érvényesülnek, amelyeket már régen "ki kellett volna nőnie". A Goddard-módszer alkalmazói megkeresik, hogy miért marad le egy gyermek a korosztályától, majd megfelelő gyakorlatokkal fejlesztik az idegrendszerét, és ezáltal felzárkóztatják, sikerélményekhez juttatják őt.

Tartalom:
A reflexek és a sikerekre vagy kudarcokra gyakorolt hatásuk az oktatásban
A primitív reflextől a testtartás szabályozásáig
Az agy fejlődése
Az érzékszervek
A reflexek vizsgálata
Hogyan segíthetünk?
Egy gondolat kibontakozása - elmélkedések a reflexekről


Megvásárolhatod itt.


Érdekel ez a könyv? Megvásárolnád vagy kölcsön kérnéd?
Illetve neked feleslegessé vált belőle egy példány? Eladnád vagy kölcsön adnád más anyukának olvasásra?

Kérlek akkor írjátok meg kommentben! Segítsünk egymáson!  

Fung Emília - Kovács Andrea: Mackógyógytorna

Fung Emília - Kovács Andrea: Mackógyógytorna - A beszédébresztésért
Otthoni feladatok kevésbeszédű kicsinyek számára


Egy ismert probléma: ha a kisgyermek nem, vagy keveset beszél.
Két ismerős tudományterület: logopédia és fejlesztő gyógytorna.
A Mackógyógytorna a beszédébresztésért című gyakorlókönyv szerzői, Fung Emília logopédus-szakpedagógus és Kovács Andrea szakgyógytornász a szenzomotoros tréninget logopédiai gyakorlatokkal ötvözve olyan feladatsorokat állított össze, amit a kevésbeszédű kicsinyek szülei otthon önállóan végezhetnek, akár fél éven keresztül, heti bontásban.
A könyv szerzői ennek érdekében pontos utasításokat adnak, a feladatokat fotókkal illusztrálva.
Ajánljuk azok számára
- akiknek fontos a beszélgetés mint a kommunikáció része
- akik külföldön, kis településen, többnyelvű családtagokkal élnek, így nehezebben konzultálnak szakemberrel.
Hasznos segítség ez a gyakorlatsor azon logopédus kollégák számára is, akik ritkábban tudnak találkozni a hozzájuk forduló családokkal

Ez a könyv összesen 70 gyakorlatot tartalmaz:
- 30 gyakorlatos, aprólékosan szerkesztett beszédfejlesztő programot féléves időtartamban, valamint
- 16 gyakorlatos bölcsőhintás feladatsort,
- 24 gyakorlatos arctornát, és még számos hasznos tanácsot.
A gyakorlatok 6 hónapostól 2,5 éves korig ajánlottak.
A könyv segítséget nyújthat a 2,5 évesnél idősebb korosztály számára is.


Érdekel ez a könyv? Megvásárolnád vagy kölcsön kérnéd?
Illetve neked feleslegessé vált belőle egy példány? Eladnád vagy kölcsön adnád más anyukának olvasásra?

Kérlek akkor írjátok meg kommentben! Segítsünk egymáson!

Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!

Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem!
Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig


Sokan úgy vélik, hogy az iskolára való felkészítés az óvodai foglalkozások feladata. Valóban kiemelt helye van a gyermek fejlesztésében az intézményi munkának, ám az önmagában nem biztos, hogy elegendő. A megfelelő fogalomkialakításhoz, az ismeretek mélyebb rögzítéséhez elengedhetetlen az otthoni munka. A szülők többsége tudja ezt, de bizonytalan abban, hogy gyermeke fejlesztését miként kellene megvalósítania. A megfelelő út megtalálásában szeretnék most Önöknek segíteni. Pszichológusok, pedagógusok véleményét és saját tapasztalataimat felhasználva próbáltam egy mindenki számára érthető, szinte semmilyen anyagi befektetést nem igénylő, a gyermek számára élvezetes fejlesztő programot összeállítani. (A szerző)

Megvásárolhatod itt
Letöltés


Érdekel ez a könyv? Megvásárolnád vagy kölcsön kérnéd? I
lletve neked feleslegessé vált belőle egy példány? Eladnád vagy kölcsön adnád más anyukának olvasásra?
Kérlek akkor írjátok meg kommentben! Segítsünk egymáson!

Douglas Abrams - Linda Acredolo - Susan Goodwyn: Babajelek

Douglas Abrams - Linda Acredolo - Susan Goodwyn: Babajelek
Hogyan beszélj a gyermekeddel, mielőtt még beszélni tudna


Egy szülő számára az első pár év során az egyik legnagyobb öröm, amikor gyermeke elkezd beszélni, és végre el tudja mondani, hogy mi érdekli, mit szeretne vagy - ha beteg - mije fáj. Ez a könyv a hazánkban forradalmian újnak számító módszert - a babajeleket - mutatja be, melynek használatával jóval hamarabb el tudunk kezdeni beszélni a babákkal, minthogy az első igazi szavak megérkeznének. Minden baba képes arra, hogy egyszerűen megformálható kézjelek segítségével kommunikáljon, hogy megértse ezeket a jeleket, és - ami sok családban könnyebbé, vidámabbá és örömtelivé teszi majd a mindennapokat - használja is őket. Igen, a babajelek segítségével a gyerekek már egészen kicsi koruktól fogva el tudnak mondani szinte mindent, ami őket érdekli, vagy amire szükségük van. Éhes vagy szomjas, rosszul érzi magát mert tele a pelus, látott egy hatalmas kutyát, és szeretné mégegyszer megnézni - ez csak néhány példa abból, hogy milyen hihetetlenül változatos és sokszínű módon lehet a babajeleket használni. A babajeleket több évtizede használják az Egyesült Államokban, ahol nagy népszerűségnek örvend. Ez nem meglepő, hiszen jelentősen segíti a kommunikációt, fejleszti a nyelvérzéket, és erősíti a szülő és a gyermek kapcsolatát. Mert a kommunikáció nem akkor kezdődik, amikor a gyerek beszélni kezd...





Érdekel ez a könyv? Megvásárolnád vagy kölcsön kérnéd?
Illetve neked feleslegessé vált belőle egy példány? Eladnád vagy kölcsön adnád más anyukának olvasásra?

Kérlek akkor írjátok meg kommentben! Segítsünk egymáson!

2013. november 14., csütörtök

Rosta Katalin - Add a kezed

Rosta Katalin - Add a kezed
A mentális fejlõdés segítése sajátos nevelési igényű gyerekeknél 


A könyv a korai fejlesztés és speciális óvodai nevelés programja, a mentális fejlődést segíti sajátos nevelési igényű gyermekeknél. A fejlődés-fejlesztés egységét figyelembe véve segíti megtervezni az egyéni és csoportos terápiát a speciális nevelési szükségletű, értelmileg akadályozott gyermekek számára. A gyermek fejlődésének nyomon követésére olyan újszerű módszereket mutat be, amelyek könnyen használhatóak, gyorsak. A fejlesztés tervezéséhez közreadott ötlettár igen gazdag, a mozgás, a beszéd és az észlelés fejlesztéséhez kínál a mindennapokban használható anyagot. A könyvet ajánljuk gyógypedagógusoknak, fejlesztőpedagógusoknak és a speciális törődést igénylő gyermekek szüleinek.


Tartalom


Értelmileg akadályozott gyermekek korai fejlesztése (Galgóczy Anna, Melegné Steiner Ildikó, Wagner Pálné)
A korai intervenció pszichológiai vonatkozásai (Dr. Csiky Erzsébet Ph.D.)
A korai segítségnyújtás fogalma
A korai fejlesztés alapelvei, célkitűzései
A gyermek fejlődését biztosító feladatok
A gyermek fejlődési ütemének ellenőrzése
A fejlesztés területei
A nagymozgások és testséma fejlődése, fejlesztése
A nagymozgás fejlődése, fejlesztése
A testtudat kialakítása
A finommotorika fejlődése, fejlesztése
A szociális-érzelmi terület fejlődése, fejlesztése
Kognitív terület fejlődése, fejlesztése
A kommunikáció fejlődése, fejlesztése
Az önkiszolgáló tevékenység kialakítása
Értelmileg súlyosan akadályozott, esetenként halmozottan sérült gyermekek korai fejlesztése Fröhlich-féle bazális stimulációval
Tanácsadás, ötletek szülőknek a gyermekek otthoni fejlesztéséhez
Egyéni fejlesztési tervek
Csoportos pszichomotoros fejlesztési tervek
Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai fejlesztése (Domokos Ágnes, Gáspár Ágota, Kövics Ágnes, Rosta Katalin, Wagner Pálné)
Értelmileg akadályozott gyermekek nevelésének feladatai
Szokások kialakítása
Érzelmi életre nevelés és szocializáció
Értelmileg akadályozott gyermekek óvodai fejlesztése
A gyógypedagógiai óvoda fejlesztési célja, koncepciója
Az értelmileg akadályozott gyermekek jellemzői
A fejlesztés folyamata, rendszere
A fejlesztő foglalkozások
Mozgásfejlesztés
Anyanyelv- és kommunikációfejlesztés
Játékra nevelés
Vizuomotoros készség fejlesztése
Zenei nevelés alapjai
Egyéni fejlesztés 
Önkiszolgálásra nevelés
Melléklet
Anamnézis felvételi lap értelmileg akadályozott gyermekek számára
A gyógypedagógiai jellemzés szempontrendszere
Walter Strassmeier: A fejlődési szint megállapítása
Szempontok az egyéni fejlesztési tervekhez
Gyógypedagógiai értékelőlap
Útmutató az értelmileg akadályozott óvodáskorú gyermekek anyanyelvi fejlesztéséhez
Kövics Ágnes: Az ULWILA-módszer elemeinek alkalmazása értelmileg akadályozott óvodásoknál
A terápiákhoz felhasználható fejlesztőgyűjtemények, módszertani leírások
Irodalomjegyzék